A banki csalások közel 80 százalékában már az áldozattal indíttatják el az utalást
Az online banki csalások módszerei az utóbbi időszakban két fontos irányban változtak: a csalók egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát, emellett pedig sok esetben már nem közvetlenül az ügyfelek azonosítóit próbálják megszerezni. Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója szerint a támadások közel 80 százalékában magát az ügyfelet veszik rá arra, hogy elindítsa a tranzakciót. Ehhez különféle élethelyzeteket kreálnak, majd pszichológiai manipulációval sürgetik vagy befolyásolják az áldozatot.
A bankok több technikai eszközzel is segíthetik a védekezést. A mobilbankban ellenőrizhető, hogy valóban a pénzintézet kezdeményezte-e a hívást, a napi átutalási limitet pedig érdemes alacsonyan tartani, és csak nagyobb kiadás előtt megemelni. A telefonáló akkor is gyanús, ha hivatalos szerv vagy banki alkalmazott nevében jelentkezik, és bankkártyaszámot, számlaazonosítót, felhasználónevet vagy PIN-kódot kér, mivel ilyen adatokat jogszerűen nem kérnének el.
Gyanús tranzakció esetén döntő jelentőségű az idő: minél gyorsabban jelzi az ügyfél a problémát a banknak, annál hamarabb kezdődhet az intézkedés. A kártya a mobilbankban letiltható vagy felfüggeszthető; utóbbi később visszaállítható.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔