Az EU a párizsi klímacél duplájára készülne: 2100-ra három fokos felmelegedés
Az Európai Bizottság kedden átfogó tervet mutatott be arról, hogyan alkalmazkodjon az EU az éghajlatváltozáshoz. A cél az, hogy a tagállami és a nemzetközi politika minden területébe beépüljön a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képesség. A testület a legutóbbi tudományos eredményekre hivatkozva úgy számol, hogy 2030-ra várhatóan másfél, 2050-re két, 2100-ra három fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél. Ez utóbbi a 2015-ös párizsi klímaegyezmény század végére kitűzött céljának a duplája.
A bizottság szerint 2022 és 2025 között évente 50 milliárd euró veszteséget okozott az éghajlatváltozás. Az alkalmazkodással a károk elkerülése miatt több mint tízszeres hozamot lehetne elérni; gyorsan nő a kereslet az ellenálló-képességet növelő termékekre, technológiákra és szolgáltatásokra, piacuk a század közepére megnégyszereződhetne. Az eszközök között szerepel az éghajlati szélsőségek figyelése, terv a hőhullámok kezelésére, a klímakárokra szóló biztosítások elősegítése, a különösen sebezhető európai területek azonosítása és a víz megőrzése.
Peter Liese néppárti európai parlamenti képviselő szerint van hasznos elem a javaslatban, de a tervek önmagukban nem védik meg az embereket. Facebookon arról írt, hogy a hőség elleni védelemnél, beleértve a légkondicionálókat, különösen a kórházakban és az idősotthonokban, meg kell szabadulni a rossz lelkiismerettől; erre uniós támogatásokat is lehetne használni. A szocialisták üdvözölték a tervet, de szerintük a konzervatívoknak és az éghajlatváltozást tagadóknak abba kellene hagyniuk a klímajogszabályok aláaknázását és Európa klímaválságra adott válaszának gyengítését.