Az étrend-kiegészítők magnéziuma az ígéretek ellenére sem feltétlenül jut el az agyba
A magnézium nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez: egy felnőtt testében általában mintegy 25 gramm található belőle, ennek több mint fele a csontokban raktározódik. A fennmaradó mennyiség a sejtekben vesz részt több száz alapvető kémiai folyamatban, köztük a DNS- és fehérjeépítésben, valamint az idegrendszeri jelátvitelben. Ettől azonban még nem következik, hogy a nagyobb bevitel javítja az agy működését, vagy hogy a kapszulával elfogyasztott magnézium eljut az agyszövetbe.
Az étrend-kiegészítőkben a magnézium rendszerint valamilyen só formájában található. Ennek fel kell oldódnia ahhoz, hogy felszabaduljon a szervezet által hasznosított Mg²⁺-ion, a felszívódás mértékét pedig az adag, a gyomor tartalma és a szervezet meglévő magnéziumszintje is befolyásolja. Általánosságban a nagyobb dózis kisebb arányú felszívódással jár. A legolcsóbb készítmények gyakori alapanyaga a magnézium-oxid, amely nehezen oldódik, ezért sokszor inkább hashajtóként fejti ki hatását. Laboratóriumi vizsgálatokban a magnézium-citrát mutatta a legjobb biohasznosulást.
Egyes termékek azt ígérik, hogy különleges vegyületük közvetlenül az agyba vagy más testrészekbe juttatja a hatóanyagot. Ezek az állítások gyakran rágcsálókon végzett kísérletekre támaszkodnak, ahol a magnéziumot hosszabb ideig és egy tablettánál jóval nagyobb adagban adták. Patkányoknál a magnézium-L-treonát növelte az agy magnéziumszintjét, és bizonyos tanulási, illetve memóriaeredményeket is javított. Embereken csak néhány kisebb, rövid vizsgálat készült, amelyek többnyire nem mérték az agy magnéziumtartalmát, egy részük pedig gyártói finanszírozású volt. Ezért az agyba célzott magnézium ígérete jelenleg jóval erősebbnek tűnik, mint amit a bizonyítékok alátámasztanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔