A volt főügyész szerint politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) júniusban lemondott vezetője hétoldalas, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek címzett levelében – amely ügyvédjén keresztül jutott el a 444-hez – azt állítja, hogy az aranykonvoj- és a Gundalf-ügyben is őt megkerülve, informális nyomással érték el, hogy ne induljon nyomozás a magyar titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ellen. Az aranykonvoj-ügyben Fürcht szerint az AH megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, mesterségesen "kreált" egy bűnügyet, amellyel elérte, hogy a NAV-ot jelöljék ki egy pénzmosási nyomozásra, amelyre valójában nincs is hatásköre – a NAV végül augusztusban bűncselekmény hiányában meg is szüntette az eljárást. Az ügy hátterében a Telex korábbi cikke szerint az áll, hogy Orbán Viktor személyesen döntött az ukrán "aranykonvoj" lecsapásáról, a razzia időpontját is a kormányzat határozta meg. A Gundalf-ügyben – amelyről Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozója még márciusban arccal-névvel beszélt a Direkt36-nak – a Tisza Párthoz köthető informatikusoknál, Gundalfnál és Buddhánál gyermekpornográfia gyanújával tartottak házkutatást titkosszolgálati nyomásra, ám a lefoglalt eszközökön állítólag nem találtak ilyen tartalmat. Fürcht szerint utólag Szabó Bencének volt igaza, amikor nem ügyészségi feljelentés útján, hanem nyilvánosan tárta fel az esetet, és az AH egyik munkatársának a tiszás informatikusnak tett, együttműködésre buzdító ajánlatát a rendszerváltás előtti III/III-as ügyosztály jogellenes beszervezési gyakorlatához hasonlította. Fürcht, aki az elmúlt négy év szinte minden nagy ügyében – MNB-alapítványok, zuglói parkolásimaffia-ügy, Schadl–Völner-ügy – nyomozott, június 8-án nyújtotta be lemondását, és azóta egyszerű ügyészként dolgozik tovább a Legfőbb Ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség válaszában a júniusi közleményére hivatkozva azt közölte, hogy mindkét ügyben minden szálon folyik a nyomozás, függetlenül attól, kit érint.