A Perzsa-öböl energia-infrastruktúrája nem bírna egy újabb iráni háborús fordulót
A Perzsa-öböl a Kpler hajókövetési adatai szerint hordóban mérve nyolc hónap háború után jobban áll, mint sok elemző várta: a Hormuzi-szoroson és alternatív útvonalakon az október 18-ával záruló héten átlagosan napi 24 millió hordó felett szállítottak olajat, szemben a háború előtti 23,3 millióval. A JPMorgan szerint a piac „örök konfliktusra” konvergál, ami a Trump-adminisztrációban azt a hitet erősítette, hogy a térség bírna egy újabb harci fordulót. A Foreign Policy szerint ez összekeveri a még áramló olajat és gázt a finomítók, LNG-vonatok és exportterminálok állapotával. A február 28-án indult háborúban iráni rakéták és drónok rongálták az öböl infrastruktúráját, a húszik a Vörös-tengeren második frontot nyitottak; a kár nagy része évekig tartó újjáépítést igényel, a költség főleg ázsiai, európai és fejlődő világbeli importőrökre hárul. A New York Times szerint amerikai és izraeli tervezők a november 3-i amerikai időközi választások utáni, rövid, intenzív iráni kampányra dolgoztak ki opciókat; Trump ezt nem hagyta jóvá. A Wall Street Journal szerint Washington felkészülésre szólította az öbölbeli kormányokat, iráni tisztségviselők szaúdi olajlétesítményeket, adatközpontokat és tenger alatti kábeleket neveztek meg célként. A Reuters legalább 135 iráni drón- és rakétatámadást dokumentált legalább 84 létesítmény ellen hét öbölbeli államban; Szaúd-Arábia kilenc legnagyobb finomítójából ötöt, a hormuzi kikerülést szolgáló fudzsairai terminál mindkét exportcsomópontját, Katarban a Ras Laffan LNG-komplexumban két vonatot (a katari exportkapacitás mintegy 17 százalékát) rongálták. A QatarEnergy 3–5 éves javítást és évi 20 milliárd dolláros bevételkiesést vár.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔