A mesterséges intelligencia, Palesztina és a háborúk uralták az ENSZ-közgyűlést

Az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakához kapcsolódó általános vita hétfőn zárult le. A világ vezetőinek felszólalásaiban a mesterséges intelligencia gyors fejlődése, a palesztinai helyzet, valamint az Iránnal és más térségekkel kapcsolatos háborúk kerültek a középpontba. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár utolsó közgyűlési beszédében azt mondta, hogy a jövőt négy nagy próbatétel alakítja: a mesterséges intelligencia, az éghajlatváltozás, a háborúk és az egyenlőtlenség. Szerinte ezek mindegyikében a hatalom kérdése a döntő, ezért az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi szervezet szerepe fontosabb, mint valaha.

Palesztina ügyében Franciaország, Kanada, Irak, az Egyesült Királyság és más országok a palesztin szuverenitás támogatására szólítottak fel. Emmanuel Macron az izraeli gázai háború és a ciszjordániai telepeserőszak miatt azt kérdezte, milyen hitelessége marad a nemzetközi közösségnek, ha tétlen marad. Az ENSZ-közgyűlés margóján Emmanuel Macron, Andy Burnham, Mark Carney és Faisal bin Farhan Al Saud palesztin államiságról tartott megbeszélést. Eközben az Egyesült Államok vezette Board of Peace egy 66 projektből álló, 2,4 milliárd dolláros gázai újjáépítési tervet mutatott be, amely nem számol az UNRWA jövőbeli szerepével. Benjamin Netanyahu beszéde alatt delegációk tucatjai hagyták el a termet.

Donald Trump saját külpolitikai lépéseit a béke megteremtéseként mutatta be, és ismét kijelentette, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez. Masoud Pezeshkian ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Irán csak védekezett a támadásokkal szemben. A közgyűlésen az ENSZ reformjának szükségessége és a nemzetközi jog betartása is hangsúlyosan megjelent.