Magyarország egyesítése vitte sírba Bethlen Gábort
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király 397 éve, 1629. november 15-én halt meg, mindössze 49 évesen. A 24.hu a Rubiconra hivatkozva azt írja: tizenhat évnyi országlása Erdélyt beléptette az aranykorába, testét és lelkét azonban a Magyarország egyesítésére irányuló, rendkívül aktív politikai és hadi munka őrölte fel.
1580-ban született Marosillye várában, és kamaszként már a tizenötéves háborúban harcolt, köztük az 1595-ös havasalföldi hadjáratban, majd Székely Mózes támogatójaként Basta György ellen. Székely bukása után török területeken bujdosott, ott fogta össze az erdélyi politika és diplomácia szálait: trónra segíttette Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd oszmán támogatással maga lett fejedelem. Kezdetben népszerűtlen volt, mert a törökök pártfogását élvezte, és a Habsburgok is ellene hangoltak. Mégis felvirágoztatta a gazdaságot, a magyar kézműipart, a bányakincseket és a kereskedelmet; finanszírozta a külföldi egyetemekre jutott erdélyi diákokat, Gyulafehérváron főiskolát alapított, és felállította Erdély első állandó hadseregét, hogy a több részre szakadt Magyarországot egyesítse.
Erre 1618-ban, a harmincéves háború kirobbanásakor nyílt lehetőség, amikor a cseh protestáns rendek fellázadtak a német, cseh és magyar koronát is birtokló Habsburg Mátyás ellen. Bethlen a csehek szövetségeseként szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette, Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Az 1620 novemberében vívott fehérhegyi csata kudarca után a koronát át kellett adnia, és visszavonult Erdélybe. Későbbi egyesítési kísérletei fegyverrel és a tárgyalóasztalnál sem hoztak eredményt. Trónját második feleségére, Brandenburgi Katalinra hagyta.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔