A Williams bakui fejlesztése hozta Sainz eddigi legjobb időmérőit

A Williams 2026-os autója a Formula–1 új műszaki szabályrendszerére való áttérés után hírhedten túlsúlyos volt, az Azerbajdzsán Nagydíjon bevezetett vadonatúj alváz azonban számottevő teljesítménytöbbletet hozott. Carlos Sainz Bakuban folyamatosan gyors volt: a Q1-ben 11., a Q2-ben és a Q3-ban is 9. helyen zárt. A csapat idén még nem szerepelt ilyen jól időmérőn; a korábbi csúcs Sainz 10. helye volt a montreali sprintkvalifikáción, illetve Alex Albon 11. pozíciója Monacóban.

Sainz szerint a pálya illik az autóhoz, a Q3-as eredményt azonban túlteljesítésnek tartja. A csapat eltalálta a gumistratégiát és a körtímet, ő maga a limiten autózott; idén voltak már jó körei, amelyek P16–P17-es hellyel észrevétlenek maradtak. Albon 13. lett, amit azzal magyarázott, hogy az egyenesekben lassú volt, ennek okát nem tudta megmondani. Úgy érzi, az autó viselkedése hasonló, csak néhány hellyel előrébb vannak.

Mindkét versenyző a jövő heti sepangi fordulótól várja a valódi ítéletet: Bakuban nincsenek gyors kanyarok, Malajziában és Szingapúrban hosszabb ívek jönnek, amelyek általában nem fekszenek a Williamsnek. Sainz szerint az autó nem változott érezhetően, csak gyorsabb, mert könnyebb és kicsit nagyobb leszorítóerőt visel; az alapvető egyensúlyi gondok a következő évi konstrukcióig megmaradnak, Malajziában pedig visszalépést vár. A Williams Monacó óta nem szerzett pontot. Albon a jellemzően hat hónapos volumenű alvázprojektet dicsérte: ezentúl nem a tömeggel kell küzdeni, a fejlesztések aerodinamikára koncentrálhatnak, főként a 2027-es autón. A középmezőny ellen azokon a pályákon bízik, amelyek illenek hozzájuk; nagy aero-csomag inkább jövőre jöhet. Nem „visszatérésnek” éli meg, hanem annak, hogy a kitűzött célt teljesítették.