Szakértő: három forgatókönyv lehetséges a Hormuzi-szoros körüli olajpiaci helyzetre

Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője az InfoRádióban, Kocsis Éva interjújában három forgatókönyvet vázolt fel a Hormuzi-szoros körüli olajpiaci helyzetre. A legfrissebb adatok szerint szeptemberben körülbelül napi 5–6, illetve 6,5 millió hordó olaj jut ki a szoroson, lényegesen kevesebb, mint a korábbi napi 20 millió hordó. A piacot a tényleges kiesés mellett az is mozgatja, hogy bármikor újabb zavar keletkezhet.

A legkedvezőbb esetben diplomáciai áttörés születne: az Egyesült Államok és Irán meg tudna egyezni, fegyverszünet vagy béke jönne, és jelentős geopolitikai prémium árazódna ki az olajárból, illetve a finomítói marzsokból is. A dízel felára jelenleg különösen magas. A középső pályán maradna a csatározás, hosszabb ideig is elhúzódhatna, de az olaj és az olajtermékek többé-kevésbé kijutnának, nagyjából a mostani, csökkentett, szűkös világpiacot előrevetítő szinten. A kedvezőtlen, eszkalációs változatban elemzések szerint a hordónkénti ár akár 120–130 dollárig is emelkedhetne; erre kisebb az esély, mert a jelen környezetben egyik félnek sem érdeke.

Európában a dízelpiac amúgy is szűkös, részben az orosz olajfinomítók kapacitáskiesése miatt, ezért egy jelentős olajár-emelkedés vagy a dízelmarzsok további nővekedése gyakorlatilag egy-két napon belül beépülhet a hazai fogyasztói árakba. Alternatív útvonalakat, vezetékeket és hajóátrakásokat keresnek, Mohos szerint azonban a Hormuzi-szorost hosszú távon lényegileg kiváltani nem nagyon lehetséges.