Bejárták a felújítás alatt álló Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet
Az augusztusi évfordulóra és még október elejére sem nyitott meg a nagyközönség előtt a megújuló Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a Duna-Dráva Nemzeti Park jóvoltából azonban bejárhatóvá vált a lezárt terület. A munkálatok során sikerült megóvni az 1976-os kialakítás építészeti és művészeti örökségét, a 2011-es Korona-fogadóépület megmaradása viszont vitatható, miközben maga a csatamező továbbra sem élvez védettséget, és hiányoznak a bejárható emlékútvonalak is. A tervek szerint 2028-ra egy új kápolnával és földalatti kiállítóterekkel kiegészülő, nemzetközi rangú emlékhely jön létre, amely a valóságban nem magát az ütközetet, hanem az azt követő oszmán kivégzéseket örökíti meg.
Pálfi György és kutatótársai feltárták, hogy a Sátorhely melletti sekély tömegsírokban nem a harcban elesettek, hanem az a mintegy kétezer keresztény fogoly nyugszik, akiket két nappal a csata után fejeztek le egy győzelmi ünnepen. A III. és IV. számú sírhelyet már feltárták, míg az I., II. és V. számú gödrökben ma is ott fekszenek az áldozatok maradványai. Az augusztusi jelképes újratemetésen a kiállítótér befejezetlensége miatt még csak a kormány tagjai és egyházi vezetők vehettek részt. A Varga Szabolcs kurátori munkájával készülő kiállítás és az építkezés csúszásáért a Mohács 500 program beruházásaiért felelős, Lázár János vezette építési minisztérium nehézkes ügymenete okolható: a kormány csak 2024 őszén véglegesítette a 16 milliárd forintos forrást, a közbeszerzések pedig csak 2025 elején indultak el, ami egy teljes év késést okozott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔