Sosem jó, ha az állam elkezdi kiemelni, hogy kit szeret és kit nem szeret

Bognár Péter költő, író nyerte el idén a 2025-ben alapított Esterházy Irodalmi Díjat, akiről néhány éve Krasznahorkai László azt mondta, hogy "a legnagyobb köztünk". A Telexnek adott interjúban Bognár arról is beszélt, hogyan viszonyul az állami kultúrafinanszírozáshoz: elmondása szerint korábban tudatosan nem pályázott állami díjakra és ösztöndíjakra, mert nem akart kezet fogni azokkal, akik a döntési mechanizmusok mögött álltak – példaként említette, hogy rémisztőnek találta, amikor Takaró Mihály és hozzá hasonló személyek kerültek be az NKA kuratóriumába, és tőlük semmiképp sem szeretett volna pénzt elfogadni. Úgy fogalmazott, hogy sosem jó, ha az állam nyíltan megmutatja, kit szeret és kit nem a kulturális szférában, ezért alapvetően a minél kisebb állami szerepvállalást tartaná kívánatosnak, ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen kis olvasóközönségű országban, mint Magyarország, az állami jelenlét a kultúrafinanszírozásban nehezen kerülhető meg teljesen. Az alapítványi, tehát nem állami díjakat ezzel szemben azért tartja fontosnak, mert megőrzik a kultúra függetlenségét. Az interjúban emellett szó volt Esterházy Péter rá gyakorolt hatásáról – a humoráról, nyelvi megmunkáltságáról és játékosságáról –, saját írói fejlődéséről a versektől a prózáig, valamint arról, hogyan tanulmányozta a krimi műfajának eredetét Edgar Allan Poe nyomán, mindezt az idén díjazott Elmész, visszajössz, sose halsz meg kötete kapcsán.