Kelet-Európa legrégebbi kőeszközeit tárták fel Oroszországban
Az Orosz Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Története Intézetének kutatói Kelet-Európa eddigi legősibb, 450–400 ezer éves acheuli kőeszközeit tárták fel a Szeverszkij Donyec menti Hrjascsi lelőhelyen. A rétegekből előkerült masszív marokbaskócák és hasítóbárdok fejlett megmunkálási technikát tükröznek. A szerszámokat – amint azt a környező patásállat-csontok is igazolják – vágásra, nagytestű állattetemek feldolgozására, valamint faeszközök és fegyverek formálására használták az egykori embercsoportok.
Vjacseszlav Scselinszkij ásatásvezető szerint a táborhely a pleisztocén kori Oka-eljegesedés végén vagy a Lihvin-interglaciális kezdetén működött. Noha a korabeli klíma zord volt, és a vízszint ingadozása időnként elárasztotta a térséget, az ősi folyópart megbízható menedéket, vizet és kőalapanyagot biztosított a rendszeresen visszatérő csoportoknak.
A tárgyak elemzése rámutatott, hogy a helyi kőipar a Kaukázus és a Taman-félsziget korai acheuli leleteivel rokon, nem az északi vidékekkel. A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy a Homo erectus és Homo heidelbergensis csoportok délről vándoroltak be a kelet-európai síkságra, kihasználva azt a középső pleisztocén időszakot, amikor a Manyics-szoros földrajzi akadálya átjárhatóvá vált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔