Egy kutatás szerint főként romaellenes céllal születtek az önazonossági rendeletek
Már több mint 240 magyarországi településen vezettek be olyan önkormányzati rendeletet, amely feltételekhez köti a beköltözést. Az Orbán-kormány ezeket eredetileg az agglomerációk túlnépesedésének korlátozásával indokolta, egy CEU-kutatás szerint azonban a szabályozások mögött sok esetben romaellenes szándék állt. Horányi Hanna Zelma mintegy száz, nyilvánosan elérhető önkormányzati jegyzőkönyvet vizsgált meg, és azt találta, hogy a kisebb településeken gyakran a bűnözőnek, a szociális rendszert kihasználónak vagy „problémás életvitelűnek” nevezett emberektől akarták megvédeni a helyi közösséget.
A romákra ritkán hivatkoztak közvetlenül, de a velük kapcsolatos negatív sztereotípiák rendszeresen megjelentek. A rendeletek csaknem felében szerepelt a büntetlen előélet, a biztosított társadalombiztosítási jogviszony vagy a munkaviszony követelménye, amelyeket a TASZ és más jogvédők diszkriminatívnak tartanak. A jogszabályok felét Borsodban, Nógrádban, Hevesben és Szabolcsban fogadták el; az érintett települések 90 százaléka község vagy annál kisebb település, 60 százalékukon pedig csökkent a népesség az elmúlt öt évben.
Magyar Péter 2025 júliusában azt ígérte, hogy kormányváltás esetén visszavonják az önazonossági törvényt, de az továbbra is hatályban van. A TASZ ezért a törvény és a kapcsolódó rendeletek hatályon kívül helyezését kéri a Tisza kormányzatától.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔