Változtatások szükségesek a magyarországi kórházi fertőzések visszaszorításához
2025-ben 6772 súlyos hasmenéssel járó Clostridium difficile-fertőzést jelentettek a magyar kórházak. Az esetek közül 6523 az adott intézményben alakult ki, 249 fertőzést pedig más fekvőbeteg-ellátó helyről hurcoltak be. Tízezer hazabocsátott betegre átlagosan 40,1 fertőzés jutott, százezer kórházban töltött napra vetítve pedig 53,8 esetet regisztráltak.
Szeptembertől a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ interaktív felületen, kórházakra bontva tette közzé az adatokat egy májusi kormányhatározat nyomán. A hatóság hangsúlyozta, hogy a rendszer célja nem az intézmények rangsorolása, hanem a betegbiztonság javítása, az átláthatóság növelése és a fertőzések megelőzésének támogatása. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, dr. Balogh Zoltán szerint azonban az adatok összehasonlíthatóságához még idő kell, mert a kórházak eltérő módon és előzményekkel gyűjtötték az információkat.
A szakember úgy látja, Magyarország több mint húszéves lemaradásban van a minőségügyi összevetésekhez képest. Szerinte hiányosak az ágazati szintű eljárásrendek, irányelvek és protokollok, ezért egyes beavatkozásoknál intézményenként változhat például a kesztyűhasználat gyakorlata. Kiemelt problémát jelent a kézhigiéné is: bár a WHO 2009 óta érvényes irányelvei rendelkezésre állnak, a kézmosás és kézfertőtlenítés a mindennapi ellátásban nem mindenütt és nem a szükséges gyakorisággal történik. Az infektológiai és kórházi epidemiológiai szakemberek megerősítésére is szükség lenne.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔