Kérdések a hazai bérlakásépítések finanszírozásáról és rendszeréről
A 2026-os hazai bérlakáspiaci viták és a Portfolio Property Investment Fórum Power Talks kerekasztala arra világított rá, hogy a lakásszámok hajszolása helyett a finanszírozási modelleket, a célcsoportokat és a közpénzek szerepét kell tisztázni. A szakértők szerint a struktúrát három bérleti rezsimre kell bontani: szociális (B1), költségalapú megfizethető (B2) és normál piaci (B3) formákra. Különösen a megfizethető lakhatásban van hiány: a Periféria Központ felmérése mintegy 800 ezer fős budapesti célcsoportot azonosított erre, amelyből 300 ezer felnőtt nyitott a tartós bérletre.
A fórumon több javaslat is elhangzott a rendszer kiépítésére. Botos Bálint egy 550 milliárd forintos alapforrásra, földbankra és lakhatási kötvényre épülő modellt vázolt fel, amely 55 százalékos finanszírozási aránnyal 1000 milliárdos projektvolument adhat 24 ezer lakáshoz. Gerő Péter a pénzáramlási kockázatokat enyhítő bérleti garanciát javasolt, Jacoby Márta a BTR intézményi bérházakhoz szükséges hosszú finanszírozást és jogi stabilitást sürgette, Túri Attila pedig a Lakhatási Társaság platformban lát megoldást. A támogatások célzottságára Horváth Áron hívta fel a figyelmet, felidézve, hogy korábban az Otthon Start hitelek 59 százaléka a legfelső jövedelmi tizedhez áramlott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔