Hodgkinson kapucnis, „Macskanő-stílusú" ruhában nyerte az Athlos londoni futamát

Keely Hodgkinson, a párizsi olimpia 800 méteres bajnoka mindenkit lefutva nyerte a női 800 métert az Athlos kizárólag női versenyzőket felvonultató atlétikai eseményén Londonban, a Mill Hill-i StoneX Stadionban. A brit futó kapucnis, fekete, aerodinamikailag tervezett testruhában versenyzett – megjelenésére a beszámoló szerint „részben nindzsaorgyilkos, részben Macskanő" jellemző –, és 1:56,40 perces idővel, több mint két másodperccel előzte meg a svájci Valentina Rosamiliát, megnyerve az 65 000 dolláros első díjat és a Tiffany koronát. Hodgkinson a ruháról azt mondta, a divat, a sebesség és a tudomány találkozását látja benne, amely akár az atlétika jövőjét vetítheti előre; a konstrukció a 2000-es sydneyi olimpián Cathy Freeman által viselt híres ruhára utal, de a sportoló szerint új, a World Athletics szabályaival összeegyeztethető változatról van szó. Megjegyezte azt is, hogy technikailag a kihulló haj lassítja az atlétát, de számára az „nem volt alkuképes". Az est folyamán az esemény a szervezők ígéretéhez hűen tényleg radikálisan eltért a hagyományos atlétikai versenyektől: DJ Trauma basszusa végig dübörgött, a bevonulásokat sikoltozó tizenéves lányok kísérték, a kommentátor pedig olyanokat kiabált, mint „Ki akarja a koronát? Ki akarja az 65 000 dollárt?" – a hangulat inkább rave-re, mint lelkészlakomára emlékeztetett. Összesen 42 sportoló és hét szám szerepelt a műsorban: a női mérföldet a lengyel Klaudia Kazimierska nyerte 4:19,43-mal, mindössze 0,11 másodperccel a brit Georgia Hunter Bell előtt, Marileidy Paulino 48,73-as, villámgyors 400 métert futott Henriette Jaeger norvég csúccsal (48,78) a nyomában, Sha'Clarri Richardson pedig 10,80-as századottal diadalmaskodott. A rendezvény zárásaként a sportolók a Beyoncé-féle Run the World (Girls) dallamára táncoltak. Ugyanakkor az Athlos gazdasági fenntarthatósága kérdéses: az egymillió dollárt meghaladó díjazás mellett mindössze mintegy ötezer jegy kelt el, és mivel a viadalt a YouTube-on közvetítették, tévés jogdíjbevétel sem keletkezett – ahhoz hasonlóan, ahogy Michael Johnson Grand Slam Track kezdeményezése is bizonyította, mennyire nehéz életképes atlétikai startupot építeni.