Kevesebb külföldi vesz lakást Magyarországon: drágulás, erős forint és a rövid távú kiadás szabályozása is szerepel
A Pénzcentrum és az ingatlan.com–KSH adatok szerint tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Arányuk az összes adásvételből 2024-es 5 százalékról 3,7 százalékra esett. Budapesten a tranzakciók 4,4 százalékában volt külföldi vevő, a belső pesti kerületekben minden tizedik vásárlás – a forgalom értékének 13 százaléka – hozzájuk kötődött; 2024-ben ugyanitt még minden negyedik-ötödik vevő volt külföldi. Az idei első tíz hónapban 147,5 ezer külföldről érkező érdeklődés jött, 28 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában, és minden hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője három okot említ: a tavalyi, európai viszonylatban is kiemelkedő drágulás, a forint idén több mint 5 százalékos euróval szembeni erősödése, valamint a budapesti belvárosi rövid távú kiadás (Airbnb) korlátozása. A KSH a vásárlók állampolgárságát méri, az ingatlan.com érdeklődései között a külföldön élő magyarok is szerepelnek, a Magyarországon élő külföldiek viszont nem. Német vevők tavaly több mint 1400 ingatlant vettek, főként dunántúli községekben, átlag 33,4 millió forintért; románok 760, szlovákok 661 lakást, jellemzően a határ közelében. Kínai és vietnami vásárlások legalább 90 százaléka Budapestre esett. A román átlag 15,7 millió, az orosz 91,2 millió forint volt. A német vevők 30, a svájciak 27,4, a hollandok 26,6, az osztrákok 20,3 százaléka legalább 65 éves. Az idei külföldi érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz kötődik, de előbbiből 36, utóbbiból 34 százalékkal kevesebb jött; Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból 8 százalékkal nőtt a szám.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔