Dízelár-sokk Magyarországon: küszöbön a töréspont, sokkal fájdalmasabb lesz a következő ütés

A magyar dízelpiacon a drágulás mögött az elmúlt hónapokban mély átrendeződés bontakozott ki: a nemzetközi piaci sokkokat korábban tompító puffer lényegében eltűnt. Iparági adatok szerint a regionális importbeszerzési árszint és a nettó kiskereskedelmi ár közötti teljes mozgástér literenként a januári mintegy 88 forintról augusztusra mindössze 17–18 forintra zsugorodott, ami nagyságrendileg 80 százalékos visszaesés. Az év elején még kb. 50 forint volt a különbség a becsült nettó nagy- és a kiskereskedelmi ár között, de március elején a nagykereskedelmi ár hirtelen megugrott, míg a kiskereskedelmi csak késleltetve követte. A március 10. és június 26. közötti védett áras időszakban a kutak árrése rögzítetten 38 forint volt; ennek lejárta után júliusban a nagykereskedelmi ár meredeken, a kiskereskedelmi lassabban emelkedett, a kúti árrés július végére átmenetileg negatívba fordult. A nagykereskedelem és az importbeszerzés közötti puffer is elolvadt: míg január–februárban még közel 40 forint volt, márciusban a nagykereskedelmi ár az importparitás alá süllyedt, augusztusban pedig a korábbi puffernek csak töredéke épült vissza. Pedig már egy vékony, 5–10 forintos pozitív különbség is importparitás alattinak számíthat, mert a számítás nem tartalmazza a szállítási és logisztikai költségeket. Rövidül tehát a vészforgatókönyvek időablaka: egy újabb nemzetközi dízelsokk – akár a Hormuzi-szoros záródásából, akár az orosz dízelexport-tilalomból eredő – most már sokkal gyorsabban, kevesebb csillapítással jelenhet meg a magyar kutakon.