Turner-díj: Kira Freije apokaliptikus alakjai győzedelmeskednek a hobnobs-szerű szobrokkal szemben

A middlesbrough-i Mimában (Middlesbrough Institute of Modern Art) az idei Turner-díj-kiállításon a Guardian szerint igazán versengő évben Kira Freije apokaliptikus humanoidjai minden más munkát maguk mögött hagynak, még a kekszhalomra hasonlító szobrot is. Freije külön emeletet kapott, mert installációjának finom vízpárája károsíthatná a három másik jelölt törékeny anyagait; az elkülönítés a recenzió szerint indokolt.

Harminchárom életnagyságú, tragikomikus steampunk-cyborgot állít párás, apokaliptikus pusztaságba. Az arcok és kezek életöntvények, a testek üreges fémvázak: a látogató szenvedő arcokba néz, elesett figura markol egy másik acélbokáját. Rozsdás vödrök bűzös folyadékkal és kopott kanapé a bronzos gőzfényben a csillogó jövőkép helyett a jelent mutatják. A figurák gyengéden érintkeznek, acélvázas állatokat ölelnek; a mű szerint a géptestben a szeretet és az együttérzés marad meg.

Simeon Barclay terme a Punchdrunk színházára emlékeztet, „Leave ’em to die” tabloidcímmel és verssel egy északi munkásférfiról – talán az apjáról; a kapcsolat laza. Marguerite Humeau The Holder of Wasp Venom szobra természetes méhviaszt, mikrokristályos viaszt, pigmenteket, 150 éves diófát (halál oka ismeretlen), fújt üveget és darázsmérget tartalmaz, de Hobnobs-rakásnak látszik, hangtere követi a látogatót. Tanoa Sasraku barna textúrahalmaza mellett apró üvegpréselők sötét olajfolyadékot zárnak, hatásuk csekély.