A csúcstechnológia átformálja a „Made in China” jelentését
A „Made in China” címke mögött egyre kevésbé kizárólag olcsó textíliák és műanyag játékok állnak. A több mint egy évtizede folytatott, jelentős állami támogatásokkal ösztönzött iparpolitika eredményeként Kína feljebb lépett a globális értékláncban: ma már összetett gépeket, vegyipari termékeket, járműveket, szerveralkatrészeket és ipari robotokat is tömegesen exportál. Eközben a hagyományos, alacsonyabb hozzáadott értékű termékek kivitele stagnál vagy visszaesik.
A változás az autóiparban a leglátványosabb. Kína több autót ad el külföldön, mint Németország és az Egyesült Államok együttvéve, a személyautó-export értéke pedig 2015 óta csaknem hússzorosára nőtt. A gyenge belföldi kereslet, amelyet az ingatlanpiaci válság is terhel, arra ösztönzi a gyártókat, hogy a túltermelést rendkívül alacsony árakon külföldön értékesítsék. Európában az idei év első felében a Leapmotor eladásai több mint ötszörösükre, a BYD értékesítései pedig közel másfélszeresükre emelkedtek éves összevetésben.
Kína az MI-infrastruktúrában is fontos beszállító: a fejlett chipeket ugyan amerikai cégek tervezik és Tajvanon gyártják, de a szerverekhez, adatközpontokhoz és energiaellátáshoz szükséges alkatrészek jelentős része kínai eredetű. A kínai chipexport értéke az első fél évben közel megduplázódott, 177,28 milliárd dollárra nőtt, a számítógép- és szerverexport pedig több mint 40 százalékkal bővült. A vegyiparban a pekingi kormányzat mintegy 75 milliárd dollárnyi támogatással segítette a hazai szereplőket, ami a BASF-hoz és a Dow-hoz hasonló nyugati vállalatokat is nyomás alá helyezi. Kína közben a szerszámgépexportban megelőzte Németországot, iparirobot-kivitele pedig 2015 óta több mint négyszeresére nőtt, megnehezítve a nyugati gyártás hazatelepítését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔