A biotechnológia és a mesterséges intelligencia biológiai fegyverek fejlesztésével kapcsolatos kockázataira figyelmeztetnek szakértők
A biotechnológiai eljárások fejlődése és a mesterséges intelligencia gyors adatfeldolgozási képességei egyre komolyabb aggodalmat keltenek a nemzetbiztonsági és tudományos szakértők körében. Bár a biológiai fegyverek fejlesztését, előállítását és felhalmozását az 1975-ben életbe lépett, 189 ország által ratifikált Biológiai Fegyver Tilalmi Egyezmény szigorúan tiltja, a modern technológiák leegyszerűsíthetik a veszélyes kórokozók manipulálását. Ken McCallum, a brit elhárítás (MI5) vezetője 2026 októberében külön figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak államok, hanem nem állami szereplők kezében is növelheti az ismert és az új biológiai fegyverek jelentette fenyegetést.
A kockázatok valós jellegét igazolja az Anthropic kutatócég 2026 szeptemberi jelentése is. A vállalat számos olyan kísérletet azonosított és tiltott le, amikor a Claude nevű asszisztenst biológiai fegyverekhez köthető feladatokra, például funkciónövelő kutatások pályázataihoz vagy emlősökre veszélyes madárinfluenza-variánsok elemzésére próbálták felhasználni. A szabályozást rendkívül megnehezíti, hogy a legitim orvosi megelőzés és a hadászati visszaélés határa a kutatásokban gyakran elmosódik. A percek alatt ható vegyi fegyverekkel szemben a biológiai kórokozók – mint az ellenálló spórájú antrax vagy a himlő – lappangási idővel fertőznek, és az emberről emberre történő terjedés miatt a hatásuk szinte kiszámíthatatlan pusztítással fenyeget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔