Nagyobb UNESCO-segítséget kérnek az iráni műemlékek megóvásához
Az iráni kulturális minisztérium adatai szerint a 2026 februárjában kezdődött amerikai–izraeli hadműveletek következtében öt UNESCO-világörökségi helyszín, hét történelmi városrész és 54 múzeum sérült meg. A károkhoz emellett 74 helyszínen lökéshullámok, 42 esetben a védőövezeteket ért csapások, 33 helyszínen pedig közvetlen találatok járultak hozzá. A legsúlyosabban Teherán tartomány érintett, ahol 83 kulturális helyszínt tartanak nyilván károsodottként. Iszfahánban 27, Kurdisztánban 13, Huzesztánban 12, Kermánsáhban öt, Loresztánban négy, Komban pedig három helyszín sérült.
A veszteségek becsült értékét az iráni szakértők időközben 27,08 milliárd euróról 36,10 milliárd euróra emelték. A sérült műemlékek között szerepel a teheráni Golesztán-palota, amelyet március elején a Nagy Bazár közelében becsapódó rakéta rongált meg, valamint a Szadabád-palotakomplexum, ahol három palotaépületben keletkezett jelentős kár. A robbanások mintegy hatezer négyzetméternyi üvegfelületet törtek össze, az Omidvar Testvérek Múzeumának épülete pedig szerkezetileg is meggyengült.
Nyárra tíz helyszínen, köztük a Golesztán- és a Szadabád-palotában, az Üveg- és Kerámiamúzeumban, illetve a Kortárs Művészeti Múzeumban befejezték a sürgősségi helyreállítást, további 21 műemléken azonban még dolgoztak. Az iráni UNESCO-bizottság több ezer oldalnyi dokumentációt készített, Japán és Dél-Korea mellett más országok is segítséget ajánlottak, eddig mintegy 2,5 millió euró értékben. Shidrang, a Shahid Beheshti Egyetem oktatója az UNESCO fokozott szerepvállalását, nemzetközi sürgősségi alapot, a műtárgyak evakuálási protokollját és a károk bizonyítékainak megőrzését sürgette.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔