A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön ítéli meg, hogy Mianmar népirtást követett-e el a rohingják ellen
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön hirdet ítéletet arról, elkövetett-e Mianmar népirtást a rohingja kisebbség ellen. A The Guardian szerint a döntés a második világháború óta a nemzetközi jog egyik legjelentősebb pillanata lehet, mert a testület még soha nem mondta ki egy állam népirtási felelősségét; Szerbiát a délszláv háborúban csak azért marasztalta el, mert nem akadályozta meg a srebrenicai népirtást. Az eljárást a muszlim többségű Gambia indította, arra hivatkozva, hogy Mianmar megsértette az ENSZ 1948-as népirtási egyezményét. A bírák hét éve vizsgálják az ügyet; a kulcskérdés, bizonyítható-e a csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányuló szándék.
A válság 2017-ben tetőzött: egy rohingja fegyveres csoport támadásaira a mianmari hadsereg nagyszabású „tisztogatási műveletekkel” válaszolt, több százezer ember menekült Bangladesbe. Túlélők módszeres kivégzésekről, felgyújtott falvakról és tömeges szexuális erőszakról számoltak be; a Tula Toli-i mészárlást műholdfelvételek is alátámasztják. Mianmar tagadja a népirtást, és fegyveres felkelők elleni fellépésről beszél. Antonia Mulvey, a túlélők jogi képviselője szerint a támadások egységes mintázata a megsemmisítési szándékot bizonyítja, és döntő, népirtáshoz kapcsolódó cselekménynek tekinti-e a bíróság a szexuális erőszakot; a nyilvános csoportos nemi erőszak és a megcsonkítások célja szerinte a csoport elpusztítása volt.
Marasztaló ítélet növelné a nyomást Min Aung Hlaingon, aki 2016–2017-ben a hadsereg vezetője volt, 2021-ben puccsal vette át a hatalmat, 2026 áprilisában pedig egy színjátéknak tartott választás után került az elnöki székbe. Ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával vizsgálatot folytat. Megfigyelők szerint az ítélet jelzés lehet a Dél-Afrika által Izrael ellen indított népirtási vádakra is. Az Egyesült Államok a Biden-kormányzat döntése óta formálisan népirtásnak tekinti a válságot; Mike Waltz, Donald Trump ENSZ-nagykövete óva intett attól, hogy olyan mércét állítsanak fel, amelyet „szövetséges katonák” ellen is fel lehetne használni. A bíróság nem kényszerítheti ki döntéseit, de ezeket korábban általában tiszteletben tartották; a támogatók azt remélik, hogy az államok leállítják a fegyver- és üzemanyag-szállításokat. Bangladesben ma több mint egymillió rohingja él a világ legnagyobb menekülttelepén, Mianmarban kevesebb mint 600 ezren maradtak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔