Anne Carson kapta a 2026-os irodalmi Nobel-díjat
A Svéd Akadémia Anne Carson kanadai költőnek, esszéírónak, műfordítónak és klasszika-filológusnak ítélte oda a 2026-os irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint Carson „bátor és újító életművében” a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszéd révén teremt új formákat a kortárs irodalom számára. A díj ezzel egy olyan alkotót ismer el, akinek művei következetesen átlépik a líra, a próza, az esszé és a műfordítás hagyományos határait.
Az 1950-ben Torontóban született Carson 1981-es doktori értekezlete óta aktív íróként és költőként, emellett több egyetemen tanított. Munkásságának fontos forrása a szavak eredete és az ókori görög irodalom újraértelmezése; Szapphó, Szophoklész és Euripidész művei egyaránt meghatározóak számára. Nagyívű, műfajokat vegyítő alkotásaiban a lírai megszólalás, a történetmondás és a személyes tragédia kapcsolódik össze.
Az 1990-es évektől megjelent művei közül kiemelkedik a versben írt regényként számon tartott Vörös önéletrajza, amely az elhagyatottság, a gyász és a megválaszolatlan szerelem kérdéseit dolgozza fel. Később Carson egyre kísérletezőbb, összművészeti formák felé fordult. A bátyja emlékére készült, képeket és leveleket is tartalmazó Nox, valamint a tetszőleges sorrendben olvasható füzetekből álló Float jól példázza, miként vált a szöveg nála vizuális és tárgyi műalkotássá is.