Bojár Sándor 1956-os felvételeiből nyílt kiállítás a Biodómban
A Biodómban látható, Sortűz 1956 című kiállítás Bojár Sándor felvételein keresztül idézi fel az 1956-os forradalom eseményeit, az idei budapesti World Press Photo kiállítás kísérőrendezvényeként. A tárlat november 8-ig tekinthető meg, és különös jelentőséget ad neki, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján állít emléket a történelmi pillanatoknak.
Bojár Sándor már pályája kezdetén sokféle társadalmi és politikai eseményt dokumentált. Diákként egy fényképészeti műteremben dolgozott, majd 1934 és 1939 között az Esti Kurír fotóriportere lett. A korszak vezető politikusait, külföldi állami szereplőit, tudósait és művészeit éppúgy fényképezte, mint a nélkülözésben élőket: a Zita-telep kilakoltatottjairól és a barlanglakókról készített szociofotói történeti forrásként is fontosak. A második világháború idején munkaszolgálatot és hadifogságot szenvedett el, később pedig a rendőrségi sajtóosztályon a háborús bűnösök pereit és kivégzéseit is megörökítette.
1952-ben saját költségén utazott ki a helsinki olimpiára, ahol egyedüli magyar fotósként dokumentálta a magyar sportolók szereplését és a tizenhat aranyérmet. Négy évvel később a forradalom több meghatározó helyszínén is jelen volt: fényképezett a Bem-szobornál, a Rádiónál, a ledöntött Sztálin-szobornál és a Nemzeti Színháznál. Október 25-én a Parlament közelében, egy villanyoszlopról örökítette meg a tüntetők által elfoglalt szovjet tankokat, majd a tömegbe leadott lövések után a menekülőket fotózta. Ő maga is megsebesült, és a Földművelésügyi Minisztérium hátsó ablakán át menekült el. Véresen hazatérve is megőrizte képeit, amelyekből most történelmi és személyes tanúságtétel bontakozik ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔