Kína költségelőnye egyre nagyobb nyomás alá helyezi az európai autógyártást
Kína néhány év alatt olyan költségelőnyt épített ki az elektromosautó- és akkumulátorgyártásban, amely egyre nagyobb nyomást helyez az európai autóiparra. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2025-ben a világ elektromos autóinak csaknem háromnegyede kínai üzemekben készült: mintegy 16 millió járművet gyártottak, miközben az export meghaladta a 2,5 millió darabot. A kínai termelés már a belföldi keresletet is jelentősen felülmúlja, ezért a gyártók egyre több külföldi vevőt keresnek.
Az IEA szerint egy kisebb SUV közvetlen gyártási költsége Kínában több mint 30 százalékkal alacsonyabb lehet a fejlett gazdaságokénál. Az akkumulátorcella-gyártásban az Európai Bizottság 2024-es költségszintekre épülő számítása kilowattóránként 60 eurós kínai, illetve 75,6–90 eurós európai költséggel számol, ami 26–50 százalékos európai hátrány. Egy 68 kilowattórás akkumulátornál ez 1061–2040 euró különbséget jelenthet. Az IEA akár 70, a Transport & Environment egyes LFP-celláknál akár 90 százalékos eltérést is becsült, de ezek a számítások eltérő módszertanon alapulnak.
Kína előnye nem pusztán az állami támogatásokból vagy az olcsóbb munkaerőből fakad. Az ország a nyersanyagok feldolgozásában, a katód- és anódanyagok, valamint a cellák gyártásában is meghatározó. 2025-ben a világ akkumulátorcelláinak több mint 80 százaléka Kínában készült; a katódaktív anyagoknál körülbelül 85, az anódanyagoknál több mint 90 százalékos volt a részesedése. A BYD-hez hasonló cégek LFP-akkumulátorokat és más fontos alkatrészeket is házon belül gyártanak. Európa felzárkózásához ezért nemcsak bányákra, hanem feldolgozásra, beszállítói hálózatokra és újrahasznosításra is szükség lenne.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔