Hogyan néz ki a mindennapok a világ legjobban elektrifikálódó országaiban
Az idei ENSZ-klímacsúcson Antalyában, Törökországban az elektrifikáció a tárgyalások egyik fő témája: a házigazdák azt szeretnék, ha a országok 2035-re az összes felhasznált energia 35 százalékát villamosenergiával fedeznék, miközben a globális arány jelenleg 23 százalék. Mintegy 100 ezer küldött, tárgyaló és állam- és kormányfő egyeztet a részletekről. A Guardian Oslo, Kigali és Sanghaj lakóival beszélgetett arról, milyen a mindennap egy erősebben villamosított országban; a rendelkezésre álló beszámoló Unni Berge oslói életét mutatja be.
Norvégia élen jár: szeptemberben a eladott új autók rekordot jelentő 98,81 százaléka volt elektromos, az áram 90 százalékát vízerőművek adják. A gyorsan növekvő igények – köztük az új adatközpontok – miatt a hatóságok azonban áramhiányra és magasabb árakra figyelmeztetnek. A 47 éves Unni Berge férjével és két kamasz fiával él Oslóban, a Norvég Elektromosautó-szövetség kommunikációs vezetője. Háromszobás, viszonylag energiahatékony lakásában távfűtést használ, az áram a főként vízerőműves norvég hálózatról jön; októberben 730 norvég koronát (57 font), szeptemberben 500 koronát fizettek villanyért.
Munkába busszal jár: Oslóban szinte az összes busz teljesen elektromos, az utcájában ötévente jár egy, a belvárosban pedig autós korlátozások miatt nem vezetne. Elektromos autóját főleg hétvégén használja, a 18 és 15 éves gyerekei sportjához és a kézilabdacsapatához, amelyet ő edz. A garázsban közösségi töltőrendszer van; nagy akkumulátora miatt két-háromhetente tölt, ami olcsóbb a benzin- és dízelüzemnél. Az irodában is gyakori a távfűtés, az áram a világítást, a számítógépeket és a kantint szolgálja; Microsoft Copilotot használ, de szerinte az MI terjedése túlzott energiaigényt hozhat. A közlekedés gyorsan villamosodott: személyautók, buszok, kompok, egyre inkább a teherautók is. Az ukrajnai háború és a szélsőséges időjárás miatt nőtt a függőség tudata; áramszünetben egyesek az elektromos autót akkumulátorként használták. Norvégia áramtermelése közel 100 százalékban megújuló, de az európai hálózathoz kapcsolódva a gázárak és a száraz, kevés havas telek – kevesebb vízerőműves víz – így is felhajtják az árakat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔