Az amerikai pénzügyminisztérium óvott a kamatemeléstől az energiapiaci sokk idején
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter arra kérte a Federal Reserve-t, hogy az Iránnal vívott, amerikai vezetésű konfliktushoz kötődő energiapiaci kínálati sokk idején ne emeljen kamatot. A CNBC pénteki interjújában azt mondta: a Fednek meg kellene értenie, hogy energiakínálati sokkról van szó, miközben az amerikai gazdaság alapvetően erős; túlzott kamatemelés egy lefelé tartó sokkba „zajos” adatok alapján szerinte hibás lenne, mert a jegybanknak előre kellene tekintenie, nem a visszapillantó tükörbe. A Fed a legutóbbi ülésén 3,75–4 százalékon tartotta a kamatot. A CME FedWatch szerint 89,4 százalék az esélye annak, hogy a december 9-i, december 8–9-re kitűzött ülésen 4,00–4,25 százalékra emelnek. A Fehér Ház kamatcsökkentést szorgalmaz, a jegybank azonban az Irán elleni amerikai–izraeli háború inflációs hatása miatt ötször szinten tartott és egyszer emelt. Szeptemberre az energiaárak éves összevetésben 20,4 százalékkal nőttek; az októberi éves összevetés hiányzik, mert a munkaügyi minisztérium a 2025-ös kormányzati leállás miatt nem gyűjtött októberi adatot. A vártnál erősebb munkaerőpiac – októberben 165 ezer új állás – az emelés mellett szól. Bessent hangsúlyozta: nem mondja meg a Fednek, mit tegyen, de nyitott gondolkodást vár, és nem fordítana drámaian a tavalyi három kamatcsökkentésen pusztán az energiashokk miatt. Christopher Waller kormányzó kedden Londonban azt mondta, negyed százalékpontos emelést támogat, ha a maginflációs CPI nem éri el a havi 0,3 százalékot; 0,3 százalék vagy afelett 50 bázispontos emelést tartana megfontolandónak. A CPI ezt követően havi 0,4 százalékos emelkedést mutatott. A benzin átlagára gallononként 3,87 dollár (literenként 1,02 dollár), egy hónapja 4,34 dollár (1,14 dollár/liter) volt, de még mindig jóval a február 28-i, a támadás kezdetekor mért 2,98 dollár (0,79 dollár/liter) felett van.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔