Az iráni háború energiaárakkal és tüntetésekkel sújtja Európát
Az iráni háború újraindításának lehetősége egyre erősebb európai ellenállást vált ki, miközben a harcok és az olajszállítások zavarai tovább növelik az energiaárakat. A költségek emelkedése súlyosbítja a megélhetési válságot, és új lendületet ad az európai fővárosokban zajló, életszínvonal miatti tiltakozásoknak. Németország és az Egyesült Királyság, amelyek a február 28-án kezdődött amerikai–izraeli támadások idején még nem ítélték el azok megindítását, most diplomáciai rendezést és önmérsékletet sürgetnek.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország korábbi közös nyilatkozata elítélte az iráni válaszcsapásokat, ugyanakkor tárgyalásokat sürgetett. Közel nyolc hónappal a háború kezdete után azonban több európai kormány már kifejezetten arra figyelmeztet, hogy egy újabb katonai kampány tovább emelné a szénhidrogének árát. A nyolc ország külügyminisztere pénteken Isztambulban tárgyalt a konfliktusról és a Hormuzi-szoros helyzetéről; Jean-Noel Barrot szerint az eszkaláció „csak veszteseket” teremtene.
Az európai országok álláspontja továbbra sem egységes. Pedro Sanchez következetesen illegálisnak, igazságtalannak és indokolatlannak nevezte a háborút, miközben Németország korábban nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok használja katonai támaszpontjait, köztük Ramsteint. A diplomáciai fordulat ezért nem jelenti azt, hogy Európa feladta volna Irán nukleáris programjával kapcsolatos kifogásait, de egyre több kormány tart a konfliktus gazdasági és politikai következményeitől.