Mától közelebb kerülhetünk az igazsághoz az ügynökaktáktól – vagy messzebbre, ha nem vagyunk körültekintőek
November 4-én elindul a nyitottaktak.hu, ahol az 1989 előtti kommunista állambiztonsági szervek hálózati személyeinek adatai válnak nyilvánossá. A Tisza Párt a választási kampányban ígérte az aktanyilvánosságot. Az Országgyűlés szeptember 15-én 149 igen, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt. Eredetileg októberben lépett volna hatályba; a dokumentumok előkészítése miatt október 13-án november 4-re halasztották. A szabályozás szélesíti a megismerhetőséget, és egyszerűsíti a megfigyeltek, hozzátartozóik és kutatók hozzáférését.
Regisztráció és ügyfélkapus azonosítás nélkül kereshető név, születési év és hely, anyja neve, fedőnév, irattípus, nyitószám és B-dosszié-szám szerint. A találatok beszkennelt PDF-ek, kivonattal. Tudástár, gyakori kérdések és irattípus-leírások segítik a tájékozódást. Mintegy 55–60 ezer személy adatai kerülnek ki, becslések szerint a volt hálózat kevesebb mint fele. Sok irat megsemmisült vagy eltűnt; nem mindig szándékos eltüntetés volt, 1989 előtt is selejteztek, mert a napi operatív munkához készültek.
Az adatbázis tehát hiányos, az iratok értelmezése körültekintést igényel. A kormány tájékoztató videót tett közzé a buktatókról: a szakkifejezések, jelölések és irattípusok még a korszakot ismerőknek sem mindig egyértelműek. Az első szakaszban három irattípus lesz elérhető. A 6-os karton a hálózati nyilvántartás alapdokumentuma: előlapján azonosító adatok, hátlapján beszervezési információk. Léte önmagában nem bizonyítja az együttműködést: készülhetett visszautasított vagy elmaradt beszervezésről is. A 2017-ben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához került mágnesszalagok Excel-szerű adatsorok, fénykép, beszkennelt irat vagy ügynökjelentés nélkül; belőlük látható lehet a nyilvántartási szereplés, beszervezési dosszié vagy a foglalkoztatás területe, de önmagukban általában nem bizonyítanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔