Az uniós tagállamok elvetették Kanada társult tagságának tervét
Az uniós tagállamok elutasították Ursula von der Leyen javaslatát, hogy Kanada „társult tagként” különleges jogállást kapjon az Európai Unióban. A kifejezést Friedrich Merz német kancellár és több más uniós vezető kérésére kivették a montreali EU–Kanada-csúcs nyilatkozatának tervezetéből. A tagállamok szerdán jóváhagyták az átdolgozott szöveget, amelyet a csúcstalálkozó végén, pénteken hoznak nyilvánosságra.
A vita egyik oka, hogy az uniós szerződések nem ismernek „társult tagi” státuszt. Több kormány a javasolt konstrukció részleteit is tisztázatlannak tartotta, és kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nem egyeztetett megfelelően a tagállamokkal. Németország, Franciaország és Olaszország egyaránt ellenezte a megnevezést, miközben Kanada és az EU szorosabb együttműködését alapvetően támogatják. A fogalom azért is érzékenynek bizonyult, mert korábban Ukrajna teljes jogú csatlakozás előtti, szavazati jog nélküli köztes státuszára is használták.
A végleges változat ezért tagság nélküli, „szorosabb kapcsolatokat” irányoz elő. A tervezett együttműködés kiterjedne a kereskedelmi akadályok csökkentésére, a beruházások ösztönzésére, valamint a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek és technológiák válsághelyzeti biztosítására. Kanada szélesebb hozzáférést kaphat uniós kutatási, oktatási és védelmi programokhoz, és gazdasági tanácsot is létrehoznának a két térség vállalatai számára. Napirenden van a kanadai cseppfolyósított földgáz európai exportjának lehetőségét vizsgáló tanulmány is. A közeledést az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi viták, vámok és Donald Trump területi igényei is sürgetik, mert Kanada és Európa csökkentené Washington megbízhatóságától való függését.