Miért torzítja a pszichológiai kutatást, ha egyetemistákra támaszkodik

Egy 95 országot átfogó új tanulmány megállapította, hogy a felsőoktatás – és nem a gazdasági jólét – teszi az embereket világszerte kulturálisan a nyugati országokhoz hasonlóvá, ami komoly kérdéseket vet fel a pszichológiai kutatások reprezentativitásával kapcsolatban. Cindel J. M. White és Michael Muthukrishna a Nature Communications folyóiratban közölte eredményeit: a Világértékek Felmérésének (World Values Survey, 2005–2022) 268 992 résztvevőjének adatait elemezve azt találták, hogy az alacsony és magas iskolai végzettségű csoportok közötti kulturális különbség a vizsgált országok 70 százalékában úgy jelentkezik, hogy a magasan képzettek kulturálisan közelebb állnak az Egyesült Államokhoz – mintegy mintaszerű WEIRD-országhoz –, mint az alacsonyan képzettek. Például a jól képzett szingapúriak annyira hasonlítanak az amerikaiakra kulturálisan, mint a jól képzett ausztrálok, míg az alacsony végzettségű szingapúriak távol állnak tőlük; hasonló a különbség az oroszok és az új-zélandiak között. Érdekesség, hogy a képzettség hatása kultúraspecifikus: a magasan képzettek nem lettek kulturálisan hasonlóbbak Kínához, Oroszországhoz vagy Indiához. A bevételi szint pedig nem mutatott ilyen összefüggést az amerikai kulturális hasonlósággal. A felfedezés aggasztó a pszichológiára nézve: mivel a tudományterület túlnyomórészt egyetemistákkal dolgozik – akár nem nyugati országokban is –, a „nem nyugati minták" valójában a nyugati, magasan képzett normákat tükrözhetik vissza, ami aláássa a kutatások globális általánosíthatóságát.