Az uniós költségvetésről, Ukrajna támogatásáról és az új adókról vitáznak az EU-csúcson
Az EU-csúcs kezdetén több tagállam vezetője is élesen bírálta a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint a javaslat „túlságosan nagy, túlságosan drága”, és teljesen elfogadhatatlan, mert 60 százalékkal növelné Svédország nettó befizetését. Kijelentette, hogy a jelenlegi formában nemet mond a tervre, és nem számít gyors megállapodásra: szerinte akár év végéig is elhúzódhatnak a tárgyalások. Svédország a bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 1 százalékának megfelelő hozzájárulást tartana ésszerűnek.
Ukrajna támogatása szintén komoly vitákat váltott ki. Rob Jetten holland miniszterelnök Marine Le Pen kijelentésére reagálva arról beszélt, hogy Európa és Ukrajna biztonságának megőrzése közös felelősség. Le Pen korábban azt mondta, hogy megválasztása esetén Franciaország súlyos költségvetési helyzete miatt leállítaná Ukrajna pénzügyi támogatását. Andris Kulbergs lett miniszterelnök azt vetette fel, hogy az európaiak évente egy sör áráról lemondva segíthetnék a háborús erőfeszítéseket; 450 millió ember fejenként 3 euróval számolva 1,35 milliárd eurót jelentene.
A magas energiaárak miatt az ETS2 közlekedési és fűtési szén-dioxid-árazási rendszerét Kristen Michal észt miniszterelnök elhalasztaná vagy elvetné. A rendszer 2028-ban lépne teljes egészében életbe. A csúcson emellett Montenegró uniós csatlakozásának nyitott jogállamisági és biztonságpolitikai kérdései, az Egyesült Királyság európai kapcsolatai, valamint az Oroszországgal kapcsolatos tűzszünet feltételei is napirendre kerültek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔