Szokatlan fizikai folyamat hozhatja létre a Mars 1600 kilométeres felhőjét
A Mars egyik legkülönösebb légköri jelensége, az Arsia Mons közelében megjelenő, több mint 1600 kilométer hosszú felhő új magyarázatot kaphatott. Az Arsia Mons Elongated Cloud, vagyis AMEC minden marsi tavasszal és nyáron reggelenként kialakul, majd fokozatosan eltűnik. A vékony, fátyolszerű képződményt 2018-ban rögzítette először egy űrszonda, de a kutatók mostanáig nem tudtak meggyőző magyarázatot adni a keletkezésére.
A Nature Geoscience folyóiratban közölt új tanulmányban a kutatók először modellezték sikeresen a felhő kialakulását. Eredményeik szerint a folyamatban úgynevezett homogén nukleáció játszhat szerepet: a vízgőz közvetlenül, a levegőben lebegő por- vagy sórészecskék segítsége nélkül alakul jégkristályokká. A Földön a felhők általában ilyen apró részecskéken képződő vízcseppekből vagy jégkristályokból jönnek létre, ezért a marsi jelenség szokatlan. Jorge Hernández-Bernal, a Sorbonne Université bolygókutatója szerint a modellek működéséhez olyan fizikai folyamatot kellett beépíteniük, amelyet tankönyvek tárgyalnak, de természetes körülmények között még sehol nem figyeltek meg közvetlenül.
A homogén nukleációhoz rendkívüli légköri feltételek szükségesek: tíz perc alatt körülbelül 30 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenés és rendkívül magas relatív páratartalom. Ebben kulcsszerepe lehet a mintegy 65 ezer láb, vagyis csaknem 20 kilométer magas Arsia Mons vulkánnak. A hegynek ütköző légáramlat néhány perc alatt magasra emeli a nedves levegőt, amely gyorsan lehűlhet. A szükséges páratartalom több mint százezerszerese annak, amit a Földön mértek, és korábban azt sem tudták, hogy a Marson elérhető ilyen érték. A sikeres modellezés ezért fontos lépés a bolygó légkörének megértésében.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔