Valami nem stimmel a budapesti olimpia tervezett létesítményeinek befogadóképességével
A budapesti olimpia támogatói azt hangoztatják, hogy a játékok gyakorlatilag olimpiaspecifikus építkezések nélkül, „stadionstopos” formában megrendezhetők lennének. Ezt az állítást ismételte meg Orbán Viktor a párizsi játékok után is, amikor úgy fogalmazott, hogy „mindenünk megvan”, csak „néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani”. Hasonlóan nyilatkozott korábban Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára, aki azóta – Orbán támogatásával – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. Az utóbbi időben Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Karácsony Gergely főpolgármester is arról beszél, hogy a szükséges sportberuházások már megépültek.
A HVG 360 azonban azt vizsgálta, mennyire áll ez közel a valósághoz. A lap a múlt héten mutatta be azt a dokumentumot, amely a NOB, a MOB és a főváros között folyó, az úgynevezett „folyamatos párbeszéd” (Continuous Dialogue) során készült, és a 2036-os olimpia lehetséges versenyhelyszíneit tartalmazza. A mesterterv márciusi verziójából kiderül: a stadionok és csarnokok jelentős része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek – vagyis a területi méretek és a versenyek kapacitási igényei nem egyeznek. A dokumentum hitelességét a MOB nem tagadta, sőt közleményében azt írta, hogy az „közel áll a szívükhöz”. Mivel a végleges, a NOB-nak benyújtandó tervek csak hetek vagy akár hónapok múlva válnak nyilvánossá, a birtokolt mesterterv adja jelenleg az egyetlen képet arról, mi készül – és az alááshatja a pályázat egyik legfontosabb érvét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔