Észak-koreai munkások orosz dróngyárban: új jelentés emberkereskedelemről és jogellenes kizsákmányolásról
A washingtoni Center for Strategic and International Studies és a dallasi George W. Bush Institute október 14-i közös jelentése szerint akár 12 ezer észak-koreai dolgozik a tatársztáni Jelabuga dróngyárában, és „súlyos emberi jogi visszaélések és emberkereskedelem” áldozatai. A dokumentum azt vizsgálja, hogyan bővíti Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán a pilóta nélküli légi járművek (UAV) gyártását az üzemben, és miért jár jól mindegyikük. Moszkva havonta több mint 5500 drónt kap az ukrajnai háborúhoz. Kína a kettős felhasználású alkatrészek – akkumulátorok, fedélzeti elektronika, motorok és navigációs rendszerek – fő szállítója. Irán Shahed-drónokkal járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország Geran néven továbbfejlesztett hazai változatokat gyártson. Pjongjang a munkások bérének akár 90 százalékát visszatartja.
Dan Pinkston, a Troy University szöuli campusának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora a DW-nek azt mondta: a négy ország földrajzi helyzete miatt a nemzetközi feltartóztatás gyakorlatilag lehetetlen. A jelentés szerint Oroszország és Észak-Korea megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017. decemberi 2397. számú határozatát, amely két éven belül hazaküldetné az észak-koreai munkásokat. A rezsim állami megállapodással adja bérbe polgárai munkaerejét, ellenőrzi, elhagyhatják-e a helyszínt, és a bér nagy részét beszedni – ez a kényszermunka definíciója.
Song Young-Chae szöuli kutató és emberi jogi aktivista, a Worldwide Coalition to Stop Genocide in North Korea képviselője szerint Pjongjang saját népét rabszolgasorba taszítja haszonszerzésből. A jelenség nem csak Jelabugára korlátozódik: észak-koreaiak dolgoznak a megszállt ukrajnai területek építkezésein és fakitermelő táborokban, ráadásul több tízezer katonát küldtek az ukrajnai frontra. Song szerint a közös határ megkönnyíti a munkások szállítását, Oroszország és Kína pedig állandó BT-tagként is figyelmen kívül hagyja a határozatokat. Szervezete hasonlóan gondolkodó országok koalícióját próbálja összehozni, de ő maga pesszimista. Pinkston szerint az észak-koreai munkásokra, a fegyverterjesztésre és a kettős felhasználású technológiákra vonatkozó szankciós rezsim lényegében halott, Pjongjang pedig a háborút figyelve, „csinálva tanulva” fejleszti saját drónképességeit.