A dezinformációtól való félelem is mélyítheti a digitális bizalmatlanságot
Valdemar Osted, a dán Common Consultancy technológiai vezetője szerint a dezinformáció elleni fellépés egyik kockázata, hogy a manipulációtól való félelem önmagában is megingathatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat. A France 24 műsorában megkérdőjelezte azokat a széles körben terjedő állításokat, amelyek szerint orosz adatközpontok elleni támadások után hirtelen visszaesett Donald Trump, illetve a német Alternatíva Németországért (AfD) támogatóinak online aktivitása.
Osted közösségimédia-megfigyelésekre és a hiteltelen, mesterségesen létrehozott viselkedés kutatására támaszkodva azt mondta: a támadásokat követően nem látott szokatlan csökkenést a Facebook-interakciókban. Elismeri, hogy Oroszország valóban folytat befolyásolási műveleteket és dezinformációs kampányokat, ugyanakkor szerinte a botok jelenléte önmagában nem bizonyítja, hogy ezek érdemben befolyásolták volna a választói döntéseket.
Az elemzés központi állítása szerint a demokratikus veszély nem kizárólag a külföldi beavatkozásból fakad. Ha a manipuláció vádja minden politikai vitában megjelenik, a választók egyre kevésbé bízhatnak a nyilvános párbeszédben, a médiában és az intézményekben. Osted arra figyelmeztetett, hogy már kis mennyiségű félretájékoztatás is fokozatosan rombolhatja a demokráciába vetett bizalmat, így a megtévesztéstől való általános félelem maga is destabilizáló tényezővé válhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔