Trump narratívája és a választók valósága ütközik

Donald Trump szerint az Egyesült Államok „aranykorszakát” éli, de a választók a lakhatás, az élelmiszer és az üzemanyag árából ítélnek, nem a tőle függő platformokról. A novemberi félidős választásokig hat hét van, és az elnök a saját történetére támaszkodik: a héten kormánya YouTube-csatornát indított, amit a bírálók „állami televíziónak” neveztek. A közösségi médiát régóta használja, saját hálózatot is indított, miután másokról kitiltották.

Pénteken hirtelen kitiltotta a CNN-t, az MS Now-t és a Politicót a Fehér Házból a tudósításaik miatt; a médiumok beperelték, és a kora hajnali órákban egy szövetségi bíró elrendelte a belépés visszaállítását. A héten az ENSZ-nél a CNN-nek azt mondta, ne tudósítsanak róla, mert állítólag azt mondták, nem fogják – a CNN ilyet nem állított. Trump pert indított a Wall Street Journal, a BBC és a CBS ellen is; a júliusi fehér házi sajtóvacsorán azt állította, jobban hisz a szabad sajtóban, mint bárki a teremben, majd hozzátette: „talán mégsem egészen”.

Az Irán elleni háborúját februárban indította, és azóta a közeli befejezésről beszél, holott több mint 200 napja tart, és nem ért véget. A vámokat a gazdaság gazdagításaként tálalja, miközben a gazdaság nyomás alatt van, még a nagy AI-beruházások ellenére is. A republikánusok idegesek egy közelgő „vérfürdőtől”; Dallasban tartották a párt első félidős konvencióját, ahol Trump azt kérte a támogatóktól, tegyék meg „a legnagyobb szívességet”, és „tettetssék”, mintha rá szavaznának – a neve valójában nem lesz a szavazólapon. 2024-ben Joe Bidenre hárította az áremelkedést; 2026-ban a Demokrata Párt állítólagos „kommunista” beszivárgása és a gazdasági boom narratívája várható.