Félelem a világ leggyakoribb szemműtétjétől, és ChatGPT-diagnózissal a rendelőben
A WHO szerint világszerte legalább 2,2 milliárd ember él valamilyen látásromlással, és ebből egymilliárd eset megelőzhető lett volna. Perényi Kristóf, a Saint James Klinika klinikaigazgató főorvosa szerint tévhit, hogy a szemkárosodás pusztán megváltoztathatatlan genetikai adottság: a hajlam szerepet játszik, de a külső tényezők is számítanak. A rendszeres szemészeti szűrés és az önellenőrzés azért fontos, mert a zöldhályog, a cukorbetegséghez kapcsolódó elváltozások vagy a kezdődő szürkehályog kezdetben gyakran tünetmentes. A szemet védi a megfelelő folyadékfogyasztás, a dohányzás kerülése, a vérnyomás és a vércukorszint kordában tartása, valamint a tudatos UV-védelem; gyermekkorban a szabadban töltött idő és a kevesebb képernyőhasználat mérsékli a rövidlátás kockázatát.
Az elmúlt évben a 40 év felettiek 51 százaléka már a szemészorvost jelöli meg elsődleges információforrásként, a klinika felmérése szerint ugyanakkor a 40–59 évesek 15 százaléka a mesterséges intelligenciát is igénybe veszi, ha szürkehályogról vagy látásproblémáról tájékozódik. Perényi az MI-t hasznos forrásnak tartja, de a gond akkor kezdődik, amikor a páciens kész diagnózissal érkezik: az algoritmus nem látja a szemfeneket, nem méri a szemnyomást, és nem észleli a lencse finom elváltozásait. Előfordult, hogy az MI „szemfáradtságot” – nem létező orvosi kifejezést – mondott, miközben azonnali beavatkozást igénylő baj állt fenn.
Gyakori hiedelem, hogy a szemüvegtől romlik a látás, hogy éles látás mellett nincs szükség kontrollra, vagy hogy a lézeres korrekció csak öt-tíz évig tart – noha modern technológiával végleges korrekció is lehetséges. A szürkehályog nem a felszínen lekaparható réteg, és cseppel, tornával sem gyógyítható: a szemlencse korral járó elhomályosodása, 70–80 éves kor körül szinte mindenkinél megjelenik, és csak műtéttel, műlencse-beültetéssel orvosolható. A szemüvegesek több mint fele legfeljebb háromévente vesz új szemüveget, tíz év alatt 300–500 ezer forintot költ rá; a megkérdezettek fele 100 ezer forintnál kevesebbet áldozna végleges beavatkozásra, 28 százalékuk pedig kifejezetten tart a műtéttől.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔