Nyolc év után is lezáratlan a Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági eljárás
Nyolc évvel az elindítása után továbbra sincs lezárva a Magyarországgal szembeni, 7. cikk szerinti uniós jogállamisági eljárás. Az Európai Parlament delegációja ismét Magyarországra látogatott, hogy felmérje a jogállamiság helyzetét, vagyis azt vizsgálja, hogyan működnek az országban az intézményi és jogállami garanciák. A látogatás azért is jelentős, mert ugyanahhoz a folyamathoz kapcsolódik, amely nyolc éve kezdődött, és amely azóta sem jutott el érdemi lezárásig.
A delegáció magyarországi programja azt mutatja, hogy az ügy továbbra is napirenden van az uniós intézményekben. Az eljárás főszereplői közben a folyamat lezárására készülnek, ám továbbra sem világos, pontosan milyen módon és milyen döntéssel lehetne ezt megtenni. A történet így nemcsak a magyar jogállamiság állapotáról szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió milyen eljárással tudja kezelni a tagállamokkal kapcsolatos, hosszú ideje fennálló vitákat.
Az ügy politikai hátterét egy október 23-i beszéd is érintette, amelyet az Európai Bizottság elnöke az Országgyűlés üléstermében mondott el. A beszédben azt mondta, hogy a szovjetek 1956-ban féltek, ő pedig otthonosan érzi magát Magyarországon. Ez a megfogalmazás a magyar történelmi emlékezetet és az európai intézmények jelenlegi magyarországi jelenlétét kapcsolta össze, miközben maga a 7. cikk szerinti eljárás továbbra is lezáratlan maradt.