A háredi közösség helyzete került az izraeli választás középpontjába
Izrael október 27-én esedékes választása előtt a politika egyik legfontosabb kérdésévé vált a háredi, vagyis ultraortodox közösség helyzete. A csoport az ország leggyorsabban növekvő népességcsoportja: egy nőre átlagosan mintegy 6,5 gyermek jut, és 2050-re várhatóan minden negyedik izraeli háredi lesz. A közösség jelenleg Izrael lakosságának körülbelül 13 százalékát, nagyjából egymillió embert tesz ki a több mint 9 milliós országban. A választók azt mérlegelik, hogy a népesség növekedése milyen hatással van az ország biztonsági és gazdasági problémáira, illetve szükség van-e változtatásokra.
A hárediek jelentős része ellenzi a kötelező katonai szolgálatot, miközben a közösség férfi tagjai közül sokan teljes idejű Tóra-tanulmányokat folytatnak. Bár sok háredi nő dolgozik, a formális gazdaságban való részvétel korlátozottabb. A 2023. október 7. óta tartó gázai és libanoni háborúk, valamint az Iránnal fennálló konfliktus miatt azonban egyre nagyobb szükség van katonákra. Az izraeli hadsereg akár 12 ezer fős hiányra figyelmeztetett, és mintegy 80 ezer, 18 és 24 év közötti, szolgálatra jogosult háredi férfiról feltételezik, hogy nem vonult be.
A vita történelmi gyökerei 1948-ig nyúlnak vissza, amikor David Ben-Gurion mintegy 400 jesiva-diák számára kivételt engedélyezett a katonai szolgálat alól. Izrael Legfelsőbb Bírósága 2024 júniusában kimondta, hogy az általános mentesség jogalap nélkül nem tartható fenn, ezért meg kell kezdeni a szolgálatra jogosult háredi férfiak besorozását. A döntés politikai válságot okozott: a Shas és az United Torah Judaism 2025-ben kilépett Benjamin Netanyahu kormánykoalíciójából, mert nem sikerült megakadályozni a kötelező behívást. A konfliktus azóta tüntetésekhez, útlezárásokhoz és rendőrségi összecsapásokhoz vezetett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔