Tokió figyeli, változnak-e Donald Trump külpolitikai prioritásai a kongresszusi választások után
Japán aggodalommal figyeli, hogy Donald Trump amerikai elnök a november 3-i középválasztási vereség után gyors diplomáciai sikert kereshet, amely az indo-csendes-óceáni szövetségesek rovására mehet. Egy héttel azelőtt, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezetőit az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának margóján várják, Tokió a washingtoni indo-csendes-óceáni politika esetleges fordulatait méri. Az idei APEC-et a kínai Sencsenben tartják november 18–19-én. Motegi Tosimicu japán külügyminiszter hétfőn Párizsban, a G7 külügyminiszteri találkozó szélén tárgyalt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel; a japán külügy közölte, hogy a felek a japán–amerikai szövetség elrettentő és reagáló képességének erősítésében, valamint az indo-csendes-óceáni helyzet szoros egyeztetésében állapodtak meg. Sebastian Maslow, a Tokiói Egyetem politikaprofesszora szerint Tokió attól tart, hogy a belpolitikában sánta kacsává váló Trump külpolitikára helyezi a hangsúlyt, és egy amerikai–kínai megállapodás Hszi Csin-pingnek teret adhat Japánra nehezedő nyomásra, ami Takaicsi Szanae miniszterelnököt nehéz helyzetbe hozná. Margarita Estévez-Abe, a Syracuse Egyetem Maxwell Schooljának docense szerint Japán a Tajvant alku tételként kezelő, tranzakcionális Trumpot félti: a Hszi-vel tartott májusi csúcs után Trump a Tajvannak szánt fegyvereladásokat „jó tárgyalási lapnak” nevezte Kínával szemben. Tokiót frusztrálja, hogy Washington nem állt ki mellette a ritkaföldfém-export korlátozása ügyében, amelyet Kína Takaicsi tajvani nyilatkozatai után vetett ki, és a viszályt „Tokió problémájának” kezeli. Aggodalomra ad okot Trump Moszkva és Phenjan felé nyitása is: az Egyesült Államok Japánra támaszkodik mint fő indo-csendes-óceáni katonai bázisra, de ha az amerikai engedékenység növeli a Japánt érő fenyegetést, a szövetségbe vetett bizalom erodálódhat. Maslow szerint Japán biztonsági stratégiája a liberális nemzetközi rend és Kína szerepének kordában tartása, sarokköve a 1945 óta tartó amerikai szövetség – és Japánnak nincs rövid távú „B terve”, ha ez szétfoszlik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔