A magántőke átalakítja a hollywoodi filmgyártást
A magántőke egyre fontosabb szereplővé válik Hollywoodban, miközben a hagyományos stúdiók finanszírozási modellje gyengül és a mozifilmek éves száma is csökken. A változás egyik példája a Cynthia Erivo főszereplésével készült Prima Facie, amelynek elkészítésében a kisebb, független filmek finanszírozására szakosodott Camelback Productions is részt vett. A vállalat olyan projekteket is gyártott, mint a Doin’ It és a Runner, utóbbiban Lilly Singh és Owen Wilson szerepel.
A nagy költségvetésű produkciók, például az idei The Odyssey és a The Devil Wears Prada 2 továbbra is a hagyományos hollywoodi stúdiók terepének számítanak, ám az alacsonyabb büdzséjű filmek között is születnek sikeres kitörések. A Backrooms és az Obsession példája azt mutatja, hogy a befektetők kisebb kockázattal és gyorsabban is elérhetnek jelentős eredményeket. A független filmek elkészítése akár egy év alatt lezárható, miközben a klasszikus stúdiórendszerben egy projekt elindítása és bemutatása öt-tíz évig is eltarthat.
A magántőke közben nemcsak egyes filmekbe fektet, hanem produkciós cégekben és a szórakoztatóipar infrastruktúrájában is tulajdont szerez. A Silver Lake a WME tehetségügynökséget támogatja, a Blackstone pedig a Candle Media tartalomgyártó mögött áll. A befektetők számára különösen értékes a szellemi tulajdon és a közönség elérése, ezért a tőke beáramlása hosszabb távon azt is befolyásolhatja, milyen történetek kapnak zöld utat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔