XIV. Leó visszatér a hitét és életét formáló Peruba
Victor Casallo, az Antonio Ruiz de Montoya Egyetem Filozófiai és Teológiai Tanulmányok Tanszékének igazgatója szerint XIV. Leó pápai gondolkodását alapvetően meghatározták a Peruban töltött évtizedek. A pápa identitása nem érthető meg pusztán chicagói származásából: lelkipásztori munkája során politikai instabilitással, terrorizmussal, állami erőszakkal és mély társadalmi egyenlőtlenségekkel szembesült. Ezek az élmények a kulturális nyitottságot, a kiszolgáltatottak melletti szolidaritást és az emberi szenvedés iránti érzékenységet állították vallási szemléletének középpontjába.
Casallo a felszabadítási teológia örökségét is fontosnak tartja, különösen a szegények iránti „elsőbbségi választást”. Értelmezése szerint ez az etikai örökség mára nem pusztán latin-amerikai vagy marginális irányzat, hanem a katolikus egyház küldetéséről alkotott kortárs felfogás része. Ugyanakkor az egyháznak saját történelmi mulasztásaival is szembe kell néznie, mert nem mindig védte meg az erőszak és az igazságtalanság áldozatait.
A pápa korrupciót, egyenlőtlenséget és idegengyűlöletet bíráló szavai egy olyan országban különösen erősen hathatnak, ahol a vallási tekintély továbbra is alakítja a közmorált. Casallo szerint azonban a politikai vezetők nem elégedhetnek meg azzal, hogy nyilvánosan üdvözlik XIV. Leó üzenetét: annak gyakorlati következményeit is vállalniuk kell. A látogatás valódi eredménye ezért nem a tömeg lelkesedésén, hanem azon mérhető, hogy az szolidaritást, elszámoltathatóságot és együttélési készséget teremt-e.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔