London visszamondja a Diego Garcia-i támaszpont helyzetét rendező megállapodást

Nagy-Britannia felfüggesztette a Diego Garcia-i brit–amerikai katonai támaszpontért fizetendő, évi 139 millió eurós bérleti díjat, miután a tavalyi megállapodást ismét élesen bírálta a washingtoni adminisztráció és a kormányzó brit munkáspárt konzervatív ellenzéke. Wes Streeting védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy újragondolják a bázisnak helyet adó Chagos-szigetek Mauritiusnak történő átadását. A lépés egy nappal azután jött, hogy Donald Trump az ENSZ New York-i közgyűlésén, Andy Burnham brit miniszterelnökkel tartott első találkozóján „szörnyű megállapodásnak” nevezte az egyezséget, és elvárta, hogy London gondolja át; Burnham bólintott, és azt felelte: „igen”.

Burnham júliusban vette át a kormányfői tisztséget Keir Starmertől, és azóta azt hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia keményen dolgozik a megoldáson, amerikai partnereivel együttműködve. A világ utolsó gyarmatának is nevezett szigetcsoportot a tavalyi szerződés Mauritiusnak adná, a stratégiai Diego Garcia-i támaszpontot pedig 99 évre bérelnék, meghosszabbítási opcióval. Trump eleinte támogatta a megállapodást, majd nem bízott a lízingszerződésben, és azt akarta, hogy a sziget Nagy-Britannia integráns része maradjon. London áprilisban már felfüggesztette a terveket, mert Washington jegelte a támogatását. Streeting szerint a kormány nem hagyja figyelmen kívül Trump kifogásait, és nem bölcs stratégia struccpolitikát folytatni. A bázis jelentősége az iráni háborúban is előtérbe került: Washington sérelmezte, hogy a britek kezdetben nem adtak korlátlan hozzáférést Irán bombázásához; ez később megváltozott, és Teherán rakétákkal vette célba a szigetet.