Az EP-küldöttség vezetője érzékelhető magyarországi változásról és fennmaradó hiányosságokról beszélt
Az Európai Parlament nyolcfős küldöttsége október 26. és 28. között vizsgálta, milyen változások történtek Magyarországon az áprilisi választás óta. Sophie Wilmès, a delegáció liberális vezetője a háromnapos látogatás végén „érzékelhető változásról” beszélt. A képviselők kormányzati tisztségviselőkkel, parlamenti bizottságokkal, ellenzéki pártokkal, bírákkal, civil szervezetekkel, korrupcióellenes intézményekkel és újságírókkal találkoztak.
Wilmès szerint a korábbi kormány alatt romlott a jogállamiság helyzete: a kabinet rendeleti kormányzást és gyorsított törvényhozást alkalmazott, nyomás nehezedett az igazságszolgáltatásra, a kormányzati narratíva uralta a médiát, a független szervezetek pedig ellenséges környezetben működtek. A mostani változások között említette, hogy megszűntek a civil aktivisták elleni támadások, az Alkotmánybíróság ismét dönthet adóügyekben, elnökét pedig a bírák politikai nyomás nélkül választják meg. Létrejött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az Európai Unió Tanácsa pedig lezárta a jogállamisági feltételességi eljárást.
A delegáció ugyanakkor kifogásokat is megfogalmazott. Aggályosnak tartják a parlamenti képviselők mandátumának 12 évre korlátozását, hiányosságokat látnak az LGBTQ+-jogok területén, és szerintük egyes törvényeket túl gyorsan fogadtak el. Tineke Strik, az úgynevezett hetes cikk szerinti eljárás jelentéstevője szerint az eljárás jövőjéről még nem vonnak le következtetést. A témáról november végén vita és várhatóan szavazás lesz az EP-ben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔