Ma nyilvánosságra kerül több tízezer egykori ügynök neve a B-dossziék előtt
A törvény szerint a negyedik irattípust, a B-dossziékat 2027. február 25-éig kell nyilvánosságra hozni. Mintegy tízezer ilyen dosszié van, összesen sok százezer oldalon. Az előző, szikár adattípusoktól eltérően ezek 20–50, esetenként több száz oldalas iratok, amelyek a tartótiszt szemszögéből követik az ügynök életútját a kiszemeléstől és a beszervezéstől a tevékenység értékelésén át az elbocsátásig.
A levéltár anonimizálja a digitális másolatokat: törli azok adatait, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak, és nem korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek és a harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például az egészségre, a szexuális szokásokra vagy a kóros szenvedélyre vonatkozókat. Az akták hírére megindult az érdeklődés: az egykori megfigyeltek és hozzátartozóik az M (munka) dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. A betekintési kérelmeket jelenleg 7–8 hónapos átfutással teljesítik, de ez tovább nőhet.
Cseh Gergő Bendegúz levéltári főigazgató szerint az állambiztonsági iratok tartalma nem minden esetben felel meg a valóságnak, és nagyon hiányosak. A Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathattak; csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltáskor; a maradékot 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, civil, szakmai kontroll nélkül. A nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔