Elpusztított oszmán építészeti emlékeket tárnak fel a Balkánon
Az Oszmán Birodalom balkáni építészeti örökségének jelentős része nem természetes pusztulás, hanem tudatos városrombolás, úgynevezett urbicídium következtében tűnt el. A birodalom mintegy 550 éven át uralta a térség jelentős részét, és Ruméliában vallási, katonai és világi épületek ezrei épültek. Evlija Cselebi 17. századi utazó Belgrádban még 270 mecsetet jegyzett fel, napjainkra azonban csak a Bajrakli mecset maradt meg.
A Szarajevói Múzeum régésze, Adnan Muftarevic több mint két évtizede kutatja a felszínről eltűnt oszmán építményeket. Kollégájával, Mirsad Avdiccsal célzott ásatásokat és levéltári forrásokat használ az eltemetett vagy lebontott maradványok azonosítására. Szarajevó At Mejdan parkjában feltárták a Bakir Baba mecset, az Iszmail Miszri medresze és a Kantamirija könyvtár maradványait, a Bascarsija negyedben pedig megtalálták a 16. századi Firuz bég hammam és az Uzun Musztafa Tavil mecset alapjait is.
A Kovaci temetőben 170 sírt tártak fel, köztük egy II. Mehmed szultán korából származó, 15. századi katona nyughelyét. A kutatók szerint a térség régészetében sokáig háttérbe szorult az oszmán korszak vizsgálata, miközben Albániában Enver Hoxha rendszere alatt, Horvátországban és Szerbiában is módszeresen bontottak el történelmi épületeket. A föld alatti rétegek további mecsetek és más építmények nyomait rejthetik, ezért a feltárások a jövőben folytatódhatnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔