Baka András az ENSZ-ben: az 1956-os követelések és az ukránok szabadságért vívott harca összekapcsolódik

New Yorkban, az ENSZ 81. Közgyűlésének csütörtöki ülésén Baka András köztársasági elnök a magyar állam megújulásáról és a jogállamiságról szólt. A magyar delegációt ő vezeti; szerdán észt és finn kollégájával is tárgyalt. Bíróként dolgozott Magyarországon és Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és azt emelte ki: a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkozniuk kell. Hitet tett az alkotmány, a független intézmények és minden magyar állampolgár méltósága mellett. Az állam mindenkié; az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává.

Az áprilisi választáson a magyarok a demokratikus megújulás mellett szavaztak, és többet vártak kormányváltásnál: jogállamiságot, független bíróságokat, számonkérő sajtót és a közpénzek közjó érdekében való felhasználását. Ez nem lehet bosszú, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. A köztársaság akkor kezdődik, amikor a hatalom elfogadja a saját korlátait.

Magyarország megbízható EU-tag, elkötelezett NATO-tagország és aktív ENSZ-tag lesz. Az 1956-os szabadságkövetelést ugyanannak nevezte, mint az ukránok mai küzdelmét; a tartós békének tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását. Humanitárius segítséget ígért a Közel-Keleten; izraelieknek és palesztinoknak egyaránt joguk van biztonságban és méltóságban élni. A menedékjogot Magyarország történelme miatt ismeri, de a határait a nemzetközi jogot betartva védi, és harcol az illegális migrációval és az abból hasznot húzó bűnszervezetekkel.