Ilyen gyorsan alkalmazkodik az ukrán hadsereg – a NATO is irigyli

A brit Reuters hírügynökség exkluzív összeállítása szerint az ukrajnai háború legnagyobb tanulsága a fejlesztés és az alkalmazkodás sebessége: öt ukrán és nyugati védelmi tisztviselő szerint a harctéri technológia olyan gyorsan változik, hogy egyes NATO-fegyverek és harcászati módszerek már a rendszerbe állításkor elavulnak, mert a nyugati nagy fegyverprogramok tervezése, fejlesztése és beszerzése sokszor éveket vesz igénybe. Ukrajna ezzel szemben pénz- és létszámhiány ellenére a fronton szerzett tapasztalatok alapján képes azonnal reagálni. A drónok tömeges bevetése példátlan veszélyt jelent a tankokra és a katonai csoportokra egyaránt: Olekszandr Pivnyenko, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka úgy fogalmazott, hogy a drónok jól használhatók a rohamok idején, ám ha egy egység nem figyel rájuk, súlyos veszteségekre számíthat; szerinte a külföldi katonák kiképzésében is egyre fontosabbá válnak az ukrán front tapasztalatai. A katonai elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a harckocsiknak továbbra is lehet fontos szerepe a szárazföldi hadműveletekben. A júniusi, észtországi NATO-hadgyakorlaton az amerikai és európai katonák még abból a feltételezésből gyakorolták a sebesültek ellátását egy háborús tábori kórházban, hogy a NATO ellenőrzi a kórházak feletti légteret – az ukrán drónháború fényében ez már nem vehető készpénznek. Egy ukrán tiszt azzal szembesült, hogy egyes NATO-kiképzési anyagok még második világháborús példákra épülnek. A lég- és rakétavédelem is kulcskérdés: az orosz támadások megmutatták, mennyire függ Európa az amerikai Patriot rendszerektől, amelyekből Ukrajnában hiány alakult ki. Franciaország és Olaszország ezért közösen fejleszti a ballisztikus rakétákat is le tudó SAMP/T-NG légvédelmi rendszert, Ukrajna pedig júliusban kilenc európai országgal indított légvédelmi együttműködést, amelynek része a Freyja nevű rakétavédelmi rendszer közös kifejlesztése.